Fűtéstechnikai alapfogalmak

1. Központi fűtési kandalló az a hőtermelő berendezés, mely a felállítás helyiségébe sugárzó hőn kívül központi hőtermelő egységként több helyiség fűtésére elegendő hőt állít elő, és azt hordozóközeg segítségével (víz) továbbítja ezen épületrészek felé. E megoldás előnye egy hagyományos kazánnal szemben, hogy itt a sugárzó hő nem a kazánházat melegíti, hanem a lakóteret; ezáltal 5-8% energia megtakarítás érhető el.

2. Nyitott fűtési rendszer esetén a hő-termelő berendezéshez nyitott tágulási tartály kerül beépítésre. A tágulási tartálynak kell lehetővé tennie a víz hőmérsékletének változása közben fellépő térfogat változást. Az ilyen rendszerben atmoszférikus nyomás uralkodik, és esetleges üzemzavar esetén sem léphet fel túlnyomás (a keletkező gőz a nyitott tágulási tartályon keresztül a szabadba távozik). Ez szavatolja a rendszer biztonságát.

3. A kialakítás hátránya, hogy a rendszer „nyitottsága” miatt fokozott mértékű a korrózió. E hatás ellen úgy lehet védekezni, hogy csak a fűtőberendezést üzemeltetjük nyitott tágulási tartállyal, a hő-leadó fűtőtestek (radiátorok, padlófűtés) zárt rendszerbe kerülnek. A két, egymástól elkülönített rendszer közötti hőátadást hőcserélő beépítésével oldhatjuk meg. E megoldás hátránya a bonyolultabb és drágább kivitelezés (hőcserélő, plusz szivattyú beépítése), valamint a hőcserélőnél fellépő energia veszteség, és a többlet villamos energia igény.

4. Nyitott fűtési rendszerek tágulási tartálya legtöbb esetben fűtetlen térbe (Pl.: padlás) kerül, így itt is számolnunk kell némi hő-veszteséggel.

5. Zárt fűtési rendszer esetében a víz térfogatváltozását a zárt tágulási tartályban lévő membrán teszi lehetővé. Mivel itt a víz nem érintkezik a levegő oxigénjével, nem lép fel jelentős korrózió. Az ilyen rendszerekben állandó túlnyomás uralkodik. Ez esetben nem kell számolnunk a nyitott tágulási tartály, valamint a hőcserélő hő-veszteségével, így e rendszerek nagyobb hatásfokkal, gazdaságosabban üzemeltethetőek.

6. Problémát okoz viszont, hogy meghibásodás, áramszünet, illetve túlfűtés esetén a víz túlmelegedhet. A keletkező gőz növelné a rendszer nyomását, mely szélsőséges esetben balesetveszélyes lehet. Ezen veszély megelőzése szükség esetén önműködően üzembe lépő biztonsági berendezések beépítésével lehetséges (túlnyomás szelep elvezető csőszakasszal, túlmelegedés esetén bekapcsolódó hűtőkör, áramszünet esetén a szivattyút tovább működtető szünetmentes áramforrás).

7. Padlófűtés alkalmazása növeli komfortérzetünket. A padlófűtést ajánlott különálló fűtési körként, saját szivattyúval szerelni, és hőcserélőn keresztül kapcsolni a radiátoros rendszerhez. Javasolt továbbá beépíteni egy termoszstatikus szelepet, mellyel a víz hőmérséklete beszabályozható, így elkerülhető a padló túlzott felmelegedése. Általánosságban elmondható, hogy kizárólag padlófűtéssel egy hagyományos technológiával épült ház nem fűthető kielégítőén, ugyanis megfelelő hőmérséklet eléréséhez kellemetlenül meleg padlóhómérséklet tatozik.

8. Használati meleg víz előállítás szintén megoldható kandalló segítségével, ehhez kiegészítő szerelvények és indirekt fűtésű meleg-víz tároló beépítése szükséges. Meg kell oldani továbbá, hogy a tárolóban lévő vízmennyiség fűtési idényen kívül is felfűthető legyen. erre a célra használható napkollektor, valamint elektromos vagy gázfűtés.